Feltérképezték a glioblasztóma alkalmazkodóképességét irányító programokat
A glioblasztóma, a felnőttek leggyakoribb elsődleges agydaganata gyógyíthatatlan, és a kezelésekkel szemben is ellenálló. A kutatók szerint ennek egyik fontos oka nem feltétlenül a daganat genetikai változása, hanem az, hogy a ráksejtek képesek különböző állapotok között váltani és alkalmazkodni a környezetükhöz. Az új vizsgálat azt tárta fel, hogy ez az úgynevezett sejtplaszticitás nem teljesen véletlenszerű folyamat, hanem szabályozott és részben előre jelezhető génműködési programokhoz kötődik.
A kutatók több mint egymillió, IDH-vad típusú, elsődleges glioblasztómából származó sejt egysejtszintű RNS- és kromatin-hozzáférhetőségi adatait elemezték. Ehhez fejlesztették ki az scDORI nevű, mélytanuláson alapuló módszert, amellyel az enhancervezérelt génszabályozó hálózatokat egyes sejtek szintjén lehetett feltérképezni. Számítógépes következtetéseiket betegeredetű modelleken végzett, szisztematikus transzkripciósfaktor-perturbációkkal is ellenőrizték.
Az eredmények szerint a sejtek állapotváltásait aktivátorok és represszorok aszimmetrikus együttműködése irányítja, a lehetséges átmenetek pedig hierarchikus tájképet alkotnak. Különösen fontosnak bizonyult a MYT1L nevű szabályozó, amely elnyomja más sejtes állapotok fő szabályozóit, és így fenntartja a neuronáliszerű állapotot. A MYT1L a szokásos kezelés mellett is korlátozta a plaszticitást, valamint állatkísérletekben visszaszorította a daganat növekedését és invázióját. Hiánya ezzel szemben újraaktiválta az alkalmazkodóképességet és gyorsította a rosszindulatú jellemzők kialakulását, ezért a hasonló represszorok új terápiás célpontokat jelenthetnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔