Az ENSZ szakértői szerint 2075-ig a sekély vízi korallzátonyok szinte mindegyikét összeomlás fenyegeti
Az ENSZ természetvédelmi tanácsadóival együttműködő Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) felmérése szerint a sekély vízi korallzátonyok szinte mindegyike komoly veszélybe kerülhet 2075 előtt. A vizsgálat 80-nál több ország 127 korallzátony-régiójának jelenlegi állapotát és jövőbeli kockázatait elemezte. Már most is a zátonyok mintegy 24 százalékát sorolják a kritikusan veszélyeztetett kategóriába, a globális felmelegedés várható hatásait is figyelembe véve azonban ez az arány 96 százalékra emelkedik.
A kritikus veszélyeztetettség az ökoszisztéma összeomlásának rendkívül magas kockázatát jelenti. Ez akkor következik be, ha a zátony a zátonyépítő, élő korallok csaknem teljes vagy teljes elvesztése miatt már nem képes önmagát fenntartani. A korallzátonyok a tengerek esőerdői: az ismert tengeri fajok mintegy negyede hozzájuk vagy a környezetükhöz kötődik, miközben több százmillió ember élelmiszer-ellátásában, a partok védelmében és a turizmusban is szerepet játszanak.
Az elmúlt ötven évben a túlhalászat, a szennyezés, a part menti beépítés és a felmelegedés egyaránt gyengítette ezeket az élőhelyeket. A számítások egy olyan közepes kibocsátási pályával számolnak, amely az iparosodás előtti szinthez képest 2,7 Celsius-fokos évszázad végi melegedést eredményezne; a jelenlegi klímapolitikák várhatóan körülbelül 2,6 fokos emelkedéshez vezetnek. A 2023 elejétől 2025 közepéig tartó, eddigi legkiterjedtebb globális korallfehéredést a felmérés még nem számolta el teljesen. Nyugat-Ausztráliában egy hőhullám 1500 kilométeren pusztított korallokat. A kutatók szerint a helyzet riasztó, de gyors kibocsátáscsökkentéssel, helyi védelemmel és helyreállítással még van esély a zátonyok megőrzésére.