Alapjogi kockázatokra figyelmeztet az EU ügynöksége Ceutánál
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége szerint a Ceutánál kialakult migrációs válság komoly próbát jelentett az unió külső határain érvényesülő alapjogok számára. A bécsi székhelyű szervezet jelentése arra figyelmeztetett, hogy a hirtelen érkező, nagy létszámú migrációs mozgások kezelésekor az uniós határvédelem és az alapvető jogok védelme közötti egyensúly könnyen sérülhet. Júliusban több mint 70 ezer ember lépte át Marokkó felől a spanyol fennhatóságú Ceuta határát mindössze 48 óra alatt.
A helyzet nyomán felmerült, milyen rendkívüli eszközökkel reagálhat az EU az esetleges, politikai célból előidézett vagy a blokk ellen felhasznált tömeges mozgásokra. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy uniós vészhelyzeti keretrendszer kidolgozását ígérte az év végéig, amely időben korlátozott és szigorúan meghatározott rugalmasságot biztosítana. Görögország közben a menedékkérelmek átmeneti felfüggesztését javasolta vészhelyzetekben, amit több ország, köztük Németország és Ausztria is támogat, ám egy ilyen megoldás a nemzetközi jog által tiltott visszaküldésekhez vezethet.
Az ügynökség hangsúlyozta, hogy minden rendkívüli intézkedésnek összhangban kell állnia az uniós és a nemzetközi joggal. Ezek biztosítják a menedékjog kérelmezésének lehetőségét, valamint a visszaküldés tilalmát, amely a menekültvédelem egyik alapelve. A jelentés más határ menti problémákat is kiemelt: a jogfigyelési mechanizmusok alkalmazását, a kutató- és mentőszervezetek korlátozását, valamint a jogsértések kivizsgálását. 2020 és 2025 között 12 uniós országban 322 előzetes büntetőeljárás indult, de ezek közül csak kilenc végződött elítéléssel. Az ügynökség szerint ez a jogsértések következmények nélküli maradásának érzetét keltheti, és gyengítheti a jogállamiságot.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔