Az MNB 5,5 százalékos alapkamaton maradt
A jegybank monetáris tanácsa kedden az 5,5 százalékos alapkamat tartása mellett döntött. Az indoklást és a gazdasági várakozásokat hagyományosan egy órával később, délután 3-kor ismertetik.
Varga Mihály MNB-elnök júniusban mini kamatcsökkentési ciklust hirdetett: három egymást követő hónapban 0,25–0,25 százalékponttal vitték lejjebb az alapkamatot, szeptemberben azonban az ígéretnek megfelelően megálltak, és a továbbiakról a háromhavonta megjelenő Inflációs jelentés alapján kívánnak dönteni. Az infláció kissé gyorsult: a közel tízéves mélypontot jelentő júliusi 1,2 és az augusztusi 1,3 százalék után szeptemberben 1,6 százalékra emelkedett, de továbbra is a 2–4 százalékos célsáv alsó határa alatt van. A 2028-tól életbe lépő, 2,5 plusz-mínusz 1 százalékos sáv alsó részébe a mostani adat épp csak beférne. A nyári energiaválság, az aszály és a Paksi Atomerőmű termelésének részleges kiesése a jegybank szerint csak minimális inflációs hatású volt; a forint tavaszi erősödése viszont szokatlanul gyorsan jelent meg a kiskereskedelmi árakban.
A 2027-es költségvetés az első, amelyet teljes egészében Magyar Péter kormánya készít. A törvényjavaslat benyújtására még várni kell, a miniszterelnök azonban már közölte a 4,9 százalékos hiánycélt, 3 százalékosra tervezett infláció mellett, és 2030-ig évenkénti hiánypályát is bemutatott, a stabilitás és az eurófeltételek közelébe kerülés jegyében. Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a tartást a nemzetközi bizonytalanság és a magas energiaárak indokolják, idén újabb vágás nem valószínű, jövőre azonban újra megnyílhat a lazítás. A hétfői tervezetet a piac egyelőre elfogadhatónak értékeli: a forint stabil maradt, az állampapír-hozamok csak pár bázisponttal nőttek a régióhoz képest.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔