Panama vízhiánya és az El Niño fenyegeti a csatornát és a mezőgazdaságot
Panamát súlyos vízkrízis sújtja: a májustól decemberig tartó esős időszak alig hozott csapadékot, az El Niño pedig tovább mélyíti az aszályt. Az Arco Seco Azuero régiójában a legelők, itatók és folyók nem töltődtek fel. Robert Delgado tejtermelése felére esett; a száraz évszak közeledtével nagy genetikai értékű szarvasmarháit adja el vagy vágja le, hogy ne pusztuljanak szomjan vagy éhen. Augusztusban a kormány országos vészhelyzetet hirdetett, amely 2027 júniusáig marad érvényben; egyes térségekben decemberig 50 százalékot meghaladó csapadékhiányt várnak. Juan Navarro környezetvédelmi miniszter szerint a klímaváltozás gyakoribbá és súlyosabbá tette az El Niñót: korábban tíz-húsz évente jelentkezett, a 2023-as epizód a Panama-csatornának csaknem egymilliárd dollár bevételkiesést okozott, a mostani pedig a tudósok szerint a valaha mért legsúlyosabbak közé tartozhat.
A mintegy 80 kilométeres, az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő csatornán a világ tengeri kereskedelmének körülbelül 5 százaléka halad át, és Panama GDP-jének akár 7,7 százalékát adja. A zsilipeket tápláló Gatún- és Alajuela-tavak mintegy 2 millió ember, a lakosság közel felének ivóvizét is biztosítják, a vízgyűjtő a vízerőműveket is ellátja. Szeptemberben az alacsony vízszint kétszer korlátozta a napi hajóforgalmat; a decemberi, El Niño által erősített száraz időszak még súlyosabb lehet. A kormány 80 millió dollárt fordít ellenálló képességi intézkedésekre, hosszabb távon pedig mintegy 1,5 milliárd dollárból tározót építene az Indio folyón a Gatún-tó pótlására, ötven évre tervezett kapacitással. A duzzasztás 38 vidéki közösség 550 családját, összesen mintegy 2500 embert telepítene ki; a Coordinadora Campesina por la Vida Contra los Embalses alelnöke, Florentino Chirú szerint termőföld, otthonok és generációk története veszne el. A hatóságok két-három éven belüli befejezést várnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔