Alaptörvény-ellenesnek ítélték az Óbudai Gázgyár kármentesítését halogató rendeleti szabályt
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet azon pontját, amely kedvezőbb helyzetbe hozta a kármentesítésre kötelezettet, ha a már elrendelt munkát el sem kezdte. A 2024. november 19-én hatályba lépett szabály szerint, ha jóváhagyott beavatkozási terv alapján öt év alatt sem indult meg a kármentesítés, vagy azt több mint öt éve nem folytatják, a kötelezett mentesült a kötelezettségek és jogkövetkezmények alól, csupán tervfelülvizsgálatot kellett végeznie, anélkül, hogy a jogszabály korlátozta volna, hányszor ismételhető ez. A Fővárosi Törvényszék egy közigazgatási perben fordult a testülethez; a környezetvédelmi helyettes államtitkár 2024. december 20-án, 31 nappal a hatálybalépés után hivatalból elrendelte az óbudai terv felülvizsgálatát. A testület szerint az egészséges környezethez való joggal összeegyeztethetetlen, ha a károk tartós elmulasztását a kötelezett számára kedvező következmény kíséri.
A gázgyár több mint hét évtizedes működése alatt közel 200 ezer tonna talajt és talajvizet szennyeztek cianiddal, arzénnal, benzollal, naftalinnal, policiklusos aromás szénhidrogénekkel és más, részben rákkeltő vegyületekkel; a talajvízben százszoros, sőt ezerszeres határérték-túllépést is mértek. A Duna-parti telephely miatt a szennyezés a folyót is veszélyezteti, alacsony vízállásnál – legutóbb idén augusztusban – a szivárgás látható. A jogutódokat 1995-ben kötelezték az eltávolításra, 2012-ben tényfeltárást, 2015-ben végleges kármentesítést rendeltek el, 2017-es és 2019-es határidőkkel. 2014 óta a kötelezett az állami MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. A területen működő Graphisoft-park az államot perelte mulasztásért, 2025 februárjában a főváros is csatlakozott; Karácsony Gergely szerint Budapest egyik legszennyezettebb területéről van szó.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔