Miért szól többről is Izrael háborús választása, mint az Irán és a Hamász elleni harcról?
Izraelben a Hamász 2023. október 7-i támadása óta az első országos választást tartják, amely alapvetően Benjámin Netanjahu miniszterelnök megítéléséről dönt. Bár a közel-keleti harcok nemzetközileg komoly ellátásbiztonsági és politikai feszültséget keltenek, a kampányban szinte alig esett szó a katonai fellépés mikéntjéről. A gázai műveletek – amelyek miatt nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Netanjahu ellen –, a dél-libanoni jelenlét és az Irán elleni csapások széles zsidó támogatást élveznek. Ráadásul a két fő politikai tömb egyaránt támogatja a ciszjordániai telepeket, elutasítja a palesztin államot, és senki sem szorgalmazza a békefolyamat felélesztését.
A viták középpontjában Netanjahu felelőssége, 2023-as igazságügyi reformterve és az ultraortodoxok katonai mentessége áll. Míg a kormányfő a Hamász, a Hezbollah és Irán elleni sikereket hangoztatja, bírálói a vizsgálatok blokkolásával és a túszalkuk késleltetésével vádolják. Az Israel Democracy Institute (IDI) szerint a zsidó választók 68 százalékának döntő október 7-e a szavazáskor, míg az arab állampolgároknál ez 32 százalék, akiknél a bűnözés a fő gond. Komoly feszültséget szül a besorozás is: az évente 18 éves korba lépő 13 ezer ultraortodoxból kevesebb mint minden tizedik vonul be, miközben a sereg létszámhiánnyal küzd; a zsidó szavazók negyede szerint ez közvetlenül meghatározza a voksukat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔