Ki ültetheti tárgyalóasztalhoz az etiópiai konfliktus szereplőit?
Négy évvel a tigréi háborút lezáró, 2022-es pretoriai békemegállapodás után ismét súlyosbodott a helyzet Észak-Etiópiában. A két évig tartó konfliktus több százezer ember halálát okozta, a megállapodás pedig hivatalosan véget vetett az etióp szövetségi kormány és a Tigrayi Népi Felszabadítási Front (TPLF) háborújának. A béke azonban törékenynek bizonyult: a harcok újraindulása előtt több, korábban egymással is ellenséges fegyveres csoport szövetséget kötött Abiy Ahmed szövetségi kormányának megdöntésére.
A koalícióhoz az Oromo Felszabadítási Hadsereg, az Ogadeni Nemzeti Felszabadítási Front egyik frakciója, Benishangul-Gumuz kisebb fegyveres csoportjai, valamint az Afar régió etnikai milíciái is kapcsolódnak. Eritrea hivatalosan nem tagja a szövetségnek, de a beszámolók szerint támogatást nyújthat a lázadóknak. A jelenlegi helyzetet az is megkülönbözteti a korábbi háborútól, hogy több külföldi szereplőt is beavatkozással vádolnak.
A békemegállapodás egyik fő gyengesége az volt, hogy a tárgyalásokból kimaradt Eritrea, a Fano néven ismert amhara milíciák, valamint a TPLF keményvonalasai. A Fano később különösen azután került szembe a kormánnyal, hogy Addis Ababa erővel próbálta lefegyverezni. A nemzetközi figyelem 2022 és 2023 után más válságokra terelődött, miközben a felek újrafegyverkezhettek. Elemzők szerint a harcok főként Tigray, Amhara és Afar határvidékére korlátozódhatnak, országos háborúhoz ugyanis túl nehéz lenne összehangolni a sokféle érdekű csoportot.