Szent László földi maradványát azonosíthatták Mezőkövesden
Az ELTE szakértői szerint a tavaly Mezőkövesden előkerült lábszárcsonttöredék nagy valószínűséggel Szent László király földi maradványaihoz köthető. Az eredmények értelmezésekor ugyanakkor óvatosság indokolt, mert a DNS állapota nem ideális. A kormeghatározás és a történeti adatok azonban egyaránt alátámasztják a kapcsolat lehetőségét. Az antropológiai vizsgálat szerint a csont erőteljes csontozatú, középkorú férfitól származik.
Szent László 1095-ben halt meg, és Váradon temették el. Szentté avatására 1192-ben került sor. Solymosi László történész, az MTA rendes tagja a kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy a szentté avatás részeként az eredeti sírból kiemelték a maradványokat, majd díszesebb helyen újra eltemették őket. Az exhumálás alkalmat adhatott arra, hogy ereklyéket válasszanak le a szentté avatott király testéből.
Solymosi arra is rámutatott, hogy több mint 120 olyan település van, amely Szent Lászlóhoz kötődik. Ez jelzi, milyen széles körben tisztelték a királyt, és milyen sok helyre juthattak el az ereklyéi.
A beszélgetésen részt vett Hegedűs András, az Esztergomi Prímási Levéltár igazgatója, Molnár Antal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézetének igazgatója, a vitát pedig Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus vezette.
A mezőkövesdi lelet történetét fikciós dokumentumfilmben is feldolgozhatják. Mende szerint a forgatás során olyan városokba, gyűjteményekbe és templomokba is eljuthatnak, ahol Szent László ereklyéit őrzik. A film így a kutatás történetén túl a király kultuszának kevésbé ismert részleteit is bemutathatja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔