Szent László-ereklyét azonosíthattak a kutatók
A vizsgálatok szerint nagy valószínűséggel I. László király földi maradványaihoz tartozik a mezőkövesdi plébánián előkerült lábszárcsonttöredék. Az ereklyéről hétfőn kerekasztal-beszélgetést tartottak az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontjában Budapesten, ahol a szakértők a Szent László-ereklyékhez kapcsolódó történeti kérdéseket is megvitatták, a szentté avatástól a sír feldúlásán át a csontmaradványok kalandos sorsáig.
Dinyési János helytörténész elmondta, hogy két éve novemberben kereste meg a mezőkövesdi plébánia, és megmutatták neki az ereklyét tartalmazó fémdobozt. Szénizotópos kormeghatározást végeztettek, és az ereklye útját is feltárták. A csontot a doboz felirata szerint Szent László, Magyarország királyának lábszárcsontjaként őrizték; a visszaemlékezések szerint az 1950-es évek elején került a gyöngyösi ferencesektől Mezőkövesdre, majd szinte feledésbe merült.
Borbély Noémi, az intézet munkatársa ismertette, hogy a kormeghatározás szerint a csont kora 995 és 1149 közé tehető, ami magában foglalja Szent László 1095-ös halálát. Ezért vált tudományosan indokolttá a genetikai vizsgálat. Ezt az ELTE HTK Archeogenomikai Kutatóintézetében végezték a győri Szent László-fejereklye genetikai mintázata alapján. A gyenge megtartású, feltehetően szennyezett DNS a hermában őrzött koponya örökítőanyagával azonos, vagy annak férfitestvérétől származik.
Az antropológiai vizsgálat erőteljes csontozatú, középkorú férfit valószínűsít. Solymosi László történész megjegyezte, hogy László 1192-es szentté avatásakor a maradványokat kiemelték és újratemették, így ereklyék válhattak le belőlük, és több mint 120 település kötődik hozzá. A mezőkövesdi csont történetét fikciós dokumentumfilmben tervezik bemutatni, a forgatás során az ereklyéket őrző városokat, gyűjteményeket és templomokat is felkeresnék.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔