Többnemzetiségű közösség élhetett egy Madrid melletti vizigót faluban
Egy Madrid közelében feltárt vizigót temető genetikai vizsgálata azt mutatja, hogy a Kr. u. 7. században a Sierra de Guadarrama lábánál fekvő, korábban elzártnak gondolt település sokféle eredetű lakosságnak adott otthont. A Madridi Autonóm Egyetem és a Madridi Complutense Egyetem kutatói az El Boalo határában található El Rebollar lelőhelyén öt ember mitokondriális DNS-ét elemezték. Három minta két felnőttől és egy körülbelül tizenöt éves fiataltól származott a Kr. u. 7. századból, két csecsemő maradványai pedig a késő középkorra datálhatók.
A fiatalnál az L3h2 haplocsoportot azonosították, amely Afrika szarván, a mai Etiópia, Szomália és Eritrea területén gyakori, Nyugat-Európában viszont ebből az időszakból szinte ismeretlen. A két felnőtt H2a2, illetve T1a genetikai vonala közép- és északkelet-európai kapcsolatokra utal, és hasonlóságot mutat a németországi Straubing, valamint a magyarországi Hegykő korabeli népességével. A késő középkori csecsemők HV0 haplocsoportja ugyanakkor az Ibériai-félsziget ősi, helyi genetikai vonalához kötődik, ami a betelepülők mellett a helyi lakosság folytonosságát is jelzi.
A kutatás nem talált közvetlen genetikai kapcsolatot a Balkánon a 4. században letelepedett gótokkal. A leletek inkább nyugat- és közép-európai, valamint transzmediterrán kapcsolatokra utalnak. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a mitokondriális DNS csak az anyai ágat mutatja, ezért az afrikai vagy európai eredetű vonalak akár több generációval korábban is bekerülhettek a helyi közösségbe.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔