A hétfőn kezdődő antalyai COP31-en Törökország „elektromosítást” szorgalmaz, miközben közel kétszáz ország és több mint százezer résztvevő csatlakozik
Hétfőn Antalyában, a Földközi-tenger melletti üdülővárosban kezdődik a kéthetes ENSZ-éghajlat-csúcs, a COP31. Közel kétszáz ország képviselői gyűlnek össze, és több mint százezer résztvevőt várnak. A házigazda Törökország „elektromosítási” programot szorgalmaz: a globális energiaigény villamos energiából fedezett részét a mai mintegy 20 százalékról 2035-re 35 százalékra emelnék. Murat Kurum török környezetvédelmi miniszter, a COP31 elnöke szerint az idei energiaválság ráébresztett a kényelmességre; az elektromosítás szerinte védi a közösségeket az ingadozó piacoktól és csökkenti a kibocsátást. Törökország és Ausztrália azt szeretné, hogy az elektromosítás bekerüljön a konszenzussal elfogadott átfogó politikai nyilatkozatba, az úgynevezett cover decisionbe.
A geopolitikai feszültségek, a finanszírozás és a fosszilis tüzelőanyagok miatt nem várnak áttörést. A szigorúbb fosszilis szabályozás valószínűtlen, a költségvetési szorításban lévő fejlett országok vonakodnak több pénzt ígérni a fejlődő államoknak. A közel-keleti háború táplálta energiaválság és megélhetési válság árnyékolja a tanácskozást. Paul Watkinson, Franciaország volt főklíma-tárgyalója szerint ez nem világmegváltó, inkább köztes COP, de haladnia kell. Egy névtelen uniós tisztviselő sem vár forradalmi klímacselekvést. Az EU „tiszta” elektromosítást sürget, ami vitát nyithat a török kezdeményezés fosszilis szerepéről; a tisztviselő szerint a „tiszta” szó nehéz lehet, más megfogalmazás is szóba jöhet. Cosima Cassel, az E3G szakértője óvatosan megfogalmazott, nyitott kötelezettségvállalásnak tartja a javaslatot.
Törökország elnököl, a tárgyalásokat Ausztrália vezeti, miután a házigazda-vitát szokatlan megállapodással rendezték. Chris Bowen ausztrál klímaügyi miniszter szerint nehéz időben kell közel kétszáz országnak konszenzusra jutnia. Kurum a korábbi COP-ok vállalásait akarja eredményekké váltani; a formális tárgyalások mellett cselekvési napirend ösztönöz nem kötelező ígéreteket a mesterséges intelligenciától a hulladékgazdálkodásig. A csúcsot nepáli árvizek, európai hőhullámok és indonéz erdőtüzek előzték meg. Erős El Niño tetőzése várható az év későbbi részében, ami szélsőséges időjárást hozhat, és 2026 vagy 2027 lehet a legmelegebb év. Az ENSZ szeptemberben figyelmeztetett: a hőmérséklet a párizsi megállapodás 1,5 Celsius-fokos küszöbét is meghaladhatja. A COP28-on 2023-ban elkötelezték magukat a fosszilis tüzelőanyagoktól való elmozdulás mellett; a COP30 zárómegállapodása olajtermelő országok ellenállása miatt nem említette kifejezetten a fosszilisokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔