4,5 százalékra gyorsult a kínai gazdaság növekedése
A kínai gazdaság növekedése 4,5 százalékra gyorsult 2026 harmadik negyedévében, miután a második negyedévben hároméves mélypontra lassult. A szeptember végéig tartó időszak eredménye elmarad az első negyedév 5 százalékos bővülésétől, ugyanakkor éppen a Peking által az egész évre kitűzött 4,5–5 százalékos célsáv alsó határát jelenti. Az adat így rövid távon kedvezőbb képet mutat, de nem oldja meg a kínai gazdaság mélyebb problémáit.
A növekedés egyik legfontosabb motorja a technológiai ipar lett. A mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások világszerte felpörgették a chipek és az adatközpontok építéséhez szükséges alkatrészek iránti keresletet, amiből a kínai exportőrök is profitáltak. A feldolgozóipari és csúcstechnológiai kivitel részben ellensúlyozta a gyenge belső keresletet, miközben a kereskedelmi többlet akár a tavalyi, rekordot jelentő 1200 milliárd dollárt is meghaladhatja.
A belföldi fogyasztást a bizonytalan gazdasági környezet, a geopolitikai feszültségek és a háztartások romló bizalma fékezi. Az ingatlanberuházások az év első kilenc hónapjában több mint 20 százalékkal estek vissza éves összevetésben, és egyelőre nincs jele a válság gyors lezárásának. Peking alacsonyabb kamatokkal és ingatlanvásárlási támogatásokkal próbál élénkíteni, miközben a kínai export erősödése az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is ellenállást vált ki. A tartós fellendülés ezért attól függ, meddig tarthat a technológiai kivitel lendülete, és sikerül-e helyreállítani a belső fogyasztók bizalmát.