A Káldi-biblia értékéről rendeznek konferenciát a Pázmányon
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara és az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ kétnapos konferenciával emlékezik arra, hogy négyszáz éve jelent meg nyomtatásban Káldi György jezsuita szerzetes bibliafordítása. A budapesti, Szentkirályi utcai rendezvény a Káldi-biblia teológiai, nyelvészeti, történeti és művelődéstörténeti jelentőségét vizsgálja.
Székely János szombathelyi megyéspüspök köszöntőjében két gyakori félreértést is tisztázott. Rámutatott, hogy a katolikus egyház nem általában akadályozta a népnyelvű bibliafordításokat: már 1114-ben előírták, hogy az evangéliumot és a szentleckét népnyelven is fel kell olvasni, vagyis a magyar nyelvű szentírási szövegek a reformáció előtt négyszáz évvel is léteztek. A Báthory László által 1437 és 1457 között készített fordítás ugyan elveszett, a Jordánszky-kódexből azonban az 1516–19 között készült magyar szöveg mintegy kétharmada fennmaradt.
A püspök szerint az sem feltétlenül hátrány, hogy Káldi latinból, a Vulgatából fordított. Egyes esetekben ez a latin szöveg régebbi, az eredeti héberhez közelebb álló hagyományt őrzött, mint a későbbi héber vagy görög szövegek. Példaként a 110. zsoltár 3. versét említette, amely Káldinál „nemzettelek téged”, míg Károli Gáspár fordításában más értelmezés jelenik meg. Székely János Káldi kiváló nyelvérzékét is méltatta, amely több ma is ismert bibliai fordulatban megmutatkozik.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔