Olvasói levelek sürgetik a WHO világjárványügyi megállapodását
A WHO világjárványügyi megállapodása hat évvel a Covid–19-járvány kezdete után sem lépett hatályba, mert továbbra sincs megegyezés a kórokozók megosztásának feltételeiről. Dr. Darren Mann szerint ez a késlekedés súlyosabb probléma, mint az, hogy Oroszország nem adott megfelelő tájékoztatást egy szibériai pestiskutató intézetben történt halálesetről. A megállapodás szegényebb országoktól várná el a veszélyes kórokozók gyors felismerését és megosztását, cserébe azonban kötelező garanciát kérnek arra, hogy hozzáférhetnek az ezekből előállított vakcinákhoz és kezelésekhez.
A tervezet szerint a valós idejű termelés 20 százaléka jutna ezeknek az országoknak: felét adományként, felét önköltségi áron. A megállapodás 13. cikke emellett igazságosabb globális elosztást írna elő az egyéni védőfelszerelésekből. A gazdagabb országok inkább önkéntes vállalásokat támogatnának, ezért a megállapodás aláírását 2027-re halasztották. Mann arra figyelmeztet, hogy a következő világjárványt valószínűleg egy korábban ismeretlen kórokozó okozza, és az első minták nem feltétlenül a leggazdagabb országokban lesznek.
Kent Buse szerint a pestis oroszországi ügyében tapasztalt információhiány az elégtelen nemzetközi szabályok következménye. A Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok ugyan 24 órán belüli bejelentést írnak elő, de nincs független ellenőrzés, szankció vagy valódi monitoring, az országok lényegében magukat értékelik. Buse szerint Nagy-Britanniának hivatalosan is fel kellene vetnie Oroszország mulasztását a WHO-ban, támogatnia kellene a független ellenőrzést és a nyilvános megfelelési nyilvántartást, valamint csatlakoznia kellene az eddig mindössze 11 ország által vállalt felkészültségi szakértői felülvizsgálathoz.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔