Dózsa Csaba szerint az egészségügyi keretemelés nagy részét elvihetik a régi terhek
Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint az évente ígért, mintegy 510 milliárd forintos egészségügyi keretemelés önmagában még nem jelent valódi többletforrást. A nominális összeg értékét az infláció és a GDP alakulása határozza meg: csak akkor beszélhetnénk érdemi reálnövekedésről, ha a keret ezen felül emelkedne. Teljes egészében reálértékű többletként a növekedés nagyjából a GDP 0,5 százalékának felelne meg, és négy-öt éven át fennmaradva jelentősebb felzárkózást hozhatna az uniós országok alsó harmadához.
A szakértő szerint azonban a tervezett összegbe már beépítették az elmúlt mintegy két év elmaradt inflációs kompenzációját, miközben a GDP növekedésével nem számoltak. Ráadásul a keret részének tekintenék a külön költségvetési soron szereplő, több mint 100 milliárd forintos kórházi konszolidációt is. Így a ténylegesen fejlesztésekre fordítható összeg jóval kisebb lehet.
Biztos többletelemként elsősorban a béremelést látja. A szakdolgozók utoljára három éve kaptak emelést, azóta az infláció összesen 11–12 százalék volt, ezért a tervezett 15–17 százalékos növelés csak mérsékelt reálbér-javulást jelentene. Dózsa szerint a nagyobb év eleji béremelés javíthatná a hangulatot és segíthetné a munkaerő megtartását. További fejlesztésekre csak akkor jutna érdemi forrás, ha a működési finanszírozást már eleve inflációkövetően emelnék, illetve felgyorsítanák az uniós pénzekből megvalósuló beruházásokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔