Korabeli feljegyzések alapján vizsgálták a firenzei dóm építőmunkásainak munkakörülményeit
Leonardo Ridolfi, a Sienai Egyetem történésze az Opera del Duomo 1353–1382 és 1417–1436 közötti adminisztratív irataiból rekonstruálta, milyen szigorú fegyelem és munkavédelem mellett épült a firenzei Santa Maria del Fiore és a Brunelleschi-kupola. Az intézmény ellenőrizte a jelenlétet, a munkaidőt és a magánmegbízásokat: engedély nélküli külső munka ötforintos bírságot, egy mester huszonhárom napi bérét vonta maga után. 1424 és 1429 között, a kupolaépítés intenzív szakaszában a külsős feladatokat teljesen megtiltották. Az igazolatlan hiányzás és a lopás Nanni di Franco és Taddeo kőművest véglegesen elbocsátotta; a szegénységet esetenként figyelembe vették. A szabályok a papságra is vonatkoztak: 1431-ben a dóm káplánjait azért lakoltatták ki, mert nem tartották meg a heti három misét.
Több mint hetven biztonsági bejegyzés szabályozta az időjárást, a mozgást és a borfogyasztást. A kupolán dolgozóknak naponta csak egyszer volt szabad leereszkedniük; 1427-ben órát szereltek fel a munkaidő ellenőrzésére. A felvitt bort legalább egyharmad arányban hígítani kellett, az ittast azonnal eltávolították. Eső idején is fizettek, vagy alsóbb szintekre irányították az embereket. A kupola felett függeszkedő kőművesek az alapbér öt–tizenhárom százalékát kapták veszélyességi pótlékként. Az iratok harmincnégy balesetet rögzítenek, harminckilenc munkással, köztük öt halálossal; a kupola 1420–1436-os építése alatt egyetlen halálos zuhanást dokumentáltak, Nencio di Chello 1422-es halálát. A kártérítést a sérülés súlyossága, nem a rang határozta meg: Domenico di Nardo 1378-ban, lezuhanó kő miatt összetört lábáért egyhavi bért kapott.
Firenze 1296-ban határozott az új dómról. A főhajó a 14. század végére nagyrészt elkészült, a nyolcszögletű kupoladob azonban évtizedekig fedetlen maradt, mert hagyományos faállványzattal nem lehetett ilyen fesztávot befedni. Filippo Brunelleschi az 1420-as években kettős héjazatú, önhordó téglaszerkezetet tervezett. Ridolfi a fekete halál utáni munkaerőhiány és bérnövekedés kontextusában is értelmezi a dokumentumokat.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔