Évtizedekig használták a tiltások ellenére a trák szentélyt Bulgáriában
Kivételes épségben fennmaradt késő ókori pogány szentélyt tártak fel a dél-bulgáriai Balak Dere lelőhelyén, Ivajlovgrad közelében. A Szófiai Nemzeti Történeti Múzeum kutatói 2026 októberében, Ivajlo Kanev vezetésével egy 15 méter hosszú, trapéz alaprajzú templomot azonosítottak az Arda folyó mellett. A délkelet-északnyugati tájolású épület három traktusból áll: a legnagyobb teremben kapott helyet az oltár, a középső traktus áldozatok bemutatására szolgált, míg a harmadik helyiségben a fogadalmi ajándékokat tárolták.
Az épület rendeltetését egy márványdombormű tisztázta, amely hár
<truncated 135 bytes>
, a mesterséges vízcsatorna és a folyó közelsége alapján a kutatók szerint a helyszín a trák népesség vízi rítusaihoz kötődő nimphaion lehetett, igazolva az ősi hiedelmek és a birodalmi vallás szinkretizmusát.
A rétegtani adatok bizonyítják, hogy a szentély a Kr. u. 5. század közepéig működött. Noha I. (Nagy) Theodosius Kr. u. 392-es ediktumai kizárólagos államvallássá tették a kereszténységet és betiltották a pogány áldozatokat, Nyugat-Trákiában még évtizedekig gyakorolták a tiltott kultuszt. Az épületegyüttesnek végül egy szándékos gyújtogatás vetett véget a Kr. u. 5. század derekán, amellyel a hatóságok végleg felszámolták az ősi szentélyt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔