Egyetlen visszautasítás is általános önértékelési válságot okozhat
Az RTL+ Premium Panelhősök című sorozatában öt, különböző élethelyzetben lévő család történetén keresztül jelennek meg a több generációt érintő konfliktusok. Márk esetében egy újabb visszautasítás olyan időszakban érkezik, amikor már amúgy is megingott az önértékelése: saját társasjátékára tette fel a család anyagi biztonságát, elvesztette az otthonát, megromlott a kapcsolata a feleségével és a lányával, majd Dóri nyilvánosan elutasította. Márk összeomlott, kidobálta a Markropolisz játékokat az ablakon, később pedig megpróbálta felgyújtani őket.
A történet azt mutatja, hogy az elutasítás ritkán önmagában fejti ki a hatását. Stabilabb önértékelés esetén a kudarc fájdalmas, de egy konkrét helyzethez köthető marad. Korábbi bizonytalanságok mellett viszont könnyen általános következtetéssé válik: az „ezt a kapcsolatot elrontottam” gondolatát felválthatja a „mindent elrontok” érzése. Egy 88 kísérleti vizsgálatot összegző metaanalízis szerint a társas visszautasítás a kontroll elvesztésének érzését is felerősítheti, ami magyarázhatja az agresszív vagy önsorsrontó reakciókat.
A szégyen és a tehetetlenség gyakran haraggá alakul, mert a düh cselekvőbb állapotnak tűnik. Ilyenkor valaki tör-zúz, bosszúból üzeneteket küld vagy tönkretesz valami fontosat, miközben az elutasítás már nem csak a másikról, hanem korábbi kudarcairól is szól. Segíthet, ha a történetet visszaszűkítjük a valós méretére, és az első indulat lecsengéséig nem írunk, számonkérünk vagy posztolunk. A visszautasítás nem objektív minősítés az ember értékéről; ismétlődő összeomlás vagy kezelhetetlen düh esetén szakember segítsége indokolt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔