Kevesebb munkaóra és lassabb gazdasági növekedés jár a hőséggel Európában
A Lancet európai klíma-egészségügyi jelentése szerint a kontinensen a hőség egyszerre jelent súlyos egészségügyi és közvetlen gazdasági kockázatot. 2020 és 2023 között a megnövekedett hőterhelés 1,52 százalékkal csökkentette a munkavégzési kapacitást az 1965–1994-es bázisidőszakhoz képest, ami munkavállalónként évente átlagosan 24 kieső munkaórát jelent. A kiesés kiemelten sújtja a mezőgazdaságot, az építőipart és a logisztikát, tovább mélyítve a több európai országban amúgy is fennálló munkaerőhiány okozta nehézségeket.
A gazdasági visszaesés különösen Dél-Európában szembetűnő: 2021-ben a térségben az egy főre jutó GDP növekedése 0,99 százalékkal maradt el attól a pályától, amely az 1981–2010-es átlaghőmérsékletek mellett megvalósulhatott volna. Mindeközben a költségvetési ösztönzők terén komoly aránytalanság figyelhető meg: 2023-ban az európai államok 444 milliárd euróval támogatták a fosszilis energiahordozókat, miközben a karbonárazási rendszerekből mindössze 79,1 milliárd euró bevétel folyt be.
A termelékenységi veszteségeken túl a hőhullámok az egészségügyi ellátórendszert is rendkívüli módon terhelik. Európában 2024-ben becslések szerint 62 775 haláleset köthető a hőséghez. Egy kapcsolódó, a Nature Health folyóiratban megjelent tanulmány pedig 30 ország 854 városát vizsgálva arra jutott, hogy 2026 nyarán 50 391 hőséghez köthető többlethaláleset történt, amelynek 65 százaléka – 32 619 áldozat – az ember okozta globális felmelegedés számlájára írható. A többlethalálozás mintegy 88 százaléka a 65 éves vagy annál idősebb korosztályt érintette.