Többletforráshoz juthat az egészségügy 2027-ben, de a pénz önmagában nem oldja meg a gondokat
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat szerint az egészségügyi kiadások 4094 milliárd forintról mintegy 4604 milliárdra emelkedhetnek, vagyis több mint 500 milliárd forinttal nőhet az ágazat forrása. A kormány a többletet nemcsak a jelenlegi ellátás működtetésére, hanem fejlesztésekre is szánná, a Hugonnai Vilma Egészségügy-fejlesztési Program részeként. A tervezett pénzek jelentős része azonban a meglévő rendszer költségeit fedezi: közel 192 milliárd jutna béremelésre, 95 milliárd a nagy értékű kórházi gyógyszerekre, 51,3 milliárd a kórházak működésére, 38 milliárd pedig a gyógyszertámogatásra. Ezek együtt nagyjából 376 milliárdot, a teljes többlet 74 százalékát teszik ki.
A költségvetés egyik célja, hogy a kórházakat finanszírozási rendszerük átalakításával és biztonsági tartalékkal kivezesse az évek óta újratermelődő adósságcsapdából. A valódi eredményt ezért az mutatja majd, csökken-e az intézményi tartozás és kiszámíthatóbbá válik-e a gazdálkodás.
Az alapellátás 35,4 milliárd forintot kaphat. A praxisok betegenkénti díja 43 százalékkal nőne, a fiatal háziorvosok bértámogatása 50 százalékkal emelkedne, a tartósan betöltetlen praxisokra pedig 500 millió forint jutna. A tervezet mintegy 123 ezer dolgozó béremelésével számol, a szakdolgozóknál átlagosan 15 százalékkal, amit szakmai szervezetek kevesellnek. A várólisták csökkentésére 18,9 milliárd, CT- és MR-fejlesztésre csaknem 20 milliárd forint jutna, ezek hatását azonban a személyzet, a működési kapacitás és a betegutak szervezettsége is meghatározza.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔