A pestis napjainkban is fertőz, egyes térségekben régóta jelen van
A pestis nem kizárólag történelmi emlék: szinte minden évben regisztrálnak megbetegedéseket Afrikában és az Egyesült Államokban is. Az 1990-es évek óta a legtöbb eset a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Madagaszkáron fordult elő, az Egyesült Államokban pedig évente átlagosan hét fertőzést azonosítanak, főként a nyugati tagállamok ritkán lakott vidékein. A betegséget a Yersinia pestis baktérium okozza, amely természetes módon rágcsálókban, például patkányokban és prérikutyákban kering. Az ember leggyakrabban a fertőzött állatokon élősködő bolhák csípésével fertőződik meg, de testnedvekkel, tüdőpestis esetén pedig cseppfertőzéssel is terjedhet.
A kór három fő formája a bubópestis, a tüdőpestis és a szeptikémiás pestis. A bubópestis fájdalmasan megduzzadt nyirokcsomókkal jár, míg a másik két forma a légutakat, illetve a véráramot támadja meg. Kezelés nélkül a tüdő- és a szeptikémiás pestis szinte mindig halálos, a bubópestis pedig szintén súlyosabb formákba alakulhat. A betegség korai felismerés esetén antibiotikumokkal hatékonyan kezelhető, ezért a gyors orvosi ellátás döntő jelentőségű.
A közelmúltban egy szibériai kutatóintézeti munkatárs halála keltett riadalmat. Az orosz hatóságok szerint nem igazolódott a pestisfertőzés, az intézetet mégis karantén alá helyezték, miközben sajtóértesülések tüdőpestis lehetőségét vetették fel. Védőoltás létezik, de a WHO főként magas kockázatú laboratóriumi és egészségügyi dolgozóknak javasolja, és a vakcina tüdőpestis elleni hatékonysága nem kellően bizonyított.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔