Tévesen került Lezsák Sándor neve az ügynökakták adatbázisába
Tévesen tüntette fel Lezsák Sándor nevét hálózati személyként az ügynökakták nyilvánosságra hozott adatbázisa. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára később pontosította, hogy a politikus neve valóban szerepel a mágnesszalagokon, de nem együttműködőként, hanem megfigyelt személyként. A különbség lényeges: a megfigyelt személy az állambiztonság ellenőrzésének célpontja volt, nem pedig a hálózat tagja. A levéltár szerint technikai hiba okozta a téves adatközlést, amelynek kivizsgálása és elhárítása folyamatban van. Az intézmény Lezsák Sándortól az okozott félreértésért bocsánatot kért.
Lezsák Sándor nem fogadta el lezártnak az ügyet. Közösségi bejegyzésében hangsúlyozta, hogy nem ügynök, hanem a kommunizmus üldözöttje volt, és közölte: jogi lépéseket tesz azokkal szemben, akik szerinte alaptalanul ügynöki múlttal vádolják. Úgy vélte, hogy a téves állítás által okozott erkölcsi kárt egy későbbi javítás és bocsánatkérés sem teheti jóvá.
Az eset komoly vitát váltott ki az akták közzétételének módjáról is. Deák Dániel szerint egy történelmi jelentőségű, emberek becsületét érintő ügyben nem elegendő az utólagos korrekció. Török Gábor úgy fogalmazott, hogy a múlt feltárása fontos, de a kapkodó, hibás vagy félkész adatközlés a nyilvánosság bizalmát is alááshatja. A Lezsák-ügy ezért nemcsak egy technikai tévedés következményeiről szól, hanem az ügynökakták hitelességének és ellenőrizhetőségének kérdését is felveti.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔