Kharónnak szánt érme kerülhetett egy római kori gyermek sírjába
Régészek egy kiterjedt római kori temető feltárása közben találtak meg egy közel 1750 éves gyermeksírt a bulgáriai Sztara Zagorában. A tervezett lakóépület helyén végzett megelőző ásatáson összesen 135, a Kr. u. 2. század végétől az 5. századig használt sírt azonosítottak. A gyermek nyugat–keleti tájolásban feküdt, fejjel nyugat, lábbal kelet felé, személyazonosságáról és halálának okáról azonban egyelőre nincs pontos adat.
A sírban két arany fülbevaló és egy római pénzérme került elő. Az érmét Aurelianus császár uralkodása alatt, 274 és 275 között verték Serdicában, a mai Szófia területén, ezért a temetés legkorábban ezt követően történhetett. Az aranytárgyak értékes mellékletekre utalnak, de önmagukban nem bizonyítják, hogy a gyermek előkelő családhoz tartozott.
A pénzérme vallási jelentőséget is hordozhatott. A görög és római hagyományban időnként Kharónnak, az alvilág révészének szánt fizetségként helyeztek érmét a halott mellé, ám ebben az esetben ez nem bizonyítható. A temető változatos rítusokról tanúskodik: a 135 sírból mindössze négyben találtak hamvasztásra utaló nyomot, más nyughelyeket tetőcserepekkel, téglákkal vagy kőlapokkal fedtek le. A temetés idején Augusta Traiana Trákia provincia egyik fontos közigazgatási és gazdasági központja volt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔