Négy új nemzeti érték került a szellemi kulturális örökség körébe
Négy új elemmel bővült idén a szellemi kulturális örökség magyar nemzeti jegyzéke. A listára felkerült a békési kosárfonás, a nemezkészítés mestersége, a budapesti szeparált kötényes fürdőzés, valamint a nógrádi palócok élő népviselete és öltözködési hagyománya. A bejelentést október 16-án, Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban tették meg, ahol az érintett közösségek a generációkon át továbbadott tudásukat is bemutatták.
Sári Zsolt államtitkár szerint ezek a hagyományok olyan ismereteket őriznek, amelyeket sokan még nagyszüleiktől tanultak, ma pedig maguk gyakorolnak és adnak tovább gyermekeiknek, unokáiknak. A nemzeti jegyzékbe kerülés fontos nyilvános elismerés, de nem jelenti automatikusan a hagyomány fennmaradását. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy az adott tudás értékes, megőrzése pedig az egész közösség közös érdeke.
Magyarország húsz éve csatlakozott a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményhez, amelyet a szervezet 23 évvel ezelőtt fogadott el. Az egyezmény a kulturális örökség fogalmát nemcsak épületekre és műtárgyakra, hanem élő szokásokra, mesterségekre és közösségi gyakorlatokra is kiterjeszti. Magyar hagyományként már az emberiség reprezentatív listájára került többek között a mohácsi busójárás, és néhány hét múlva Kínában a magyar fazekasság nemzetközi elismeréséről is dönthetnek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔