Bírálatok érik az önálló Oktatási Minisztérium eddigi működését
A Tisza programja kiemelt szerepet szánt az önálló Oktatási Minisztériumnak, a tárca eddigi működését azonban egyre több bírálat éri. A kritikák szerint az oktatás kézzelfogható eredményei helyett elsősorban Lannert Judit oktatási miniszter éles hangvételű nyilatkozatai kerültek a figyelem középpontjába. Egy interjúban arról beszélt, hogy a tanárok nem hajlandók kellőképpen tenni a változásért, és úgy vélte, az új kormány intézkedéseinek mindenkinek fájdalmasnak kell lenniük. A béremelés helyett előbb a szülők és a pedagógusok mobilizálását tartaná szükségesnek.
Lannert korábban azt is mondta, hogy túl sok a pedagógus, és legszívesebben minden iskolaigazgatót leváltana, mert szerinte a jelenlegi vezetők egy autonómiát nélkülöző rendszerben szocializálódtak. A pedagóguspályáról úgy fogalmazott, hogy a centralizált oktatási rendszer elsősorban azokat választotta ki, akik számára ez a működés megfelelő, nem pedig az önállóan gondolkodó és innovatív embereket. A miniszter iskolabezárásokat is kilátásba helyezett, mondván, nem indokolt két intézményt fenntartani egy iskolányi gyermek számára. Az egyházi és állami iskolák tanulói összetételének kiegyenlítését, valamint a felekezeti intézmények működésének felülvizsgálatát is szükségesnek tartja.
Bírálta a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokat is, amelyek szerinte elsősorban az elit újratermelődését szolgálják, miközben a kompetenciamérések nem bizonyítják egyértelműen a fölényüket. Magyar Péter korábbi bejelentése szerint a Klebelsberg Központot átalakítják, az irányítási feladatokat pedig 2027 januárjától a szakminisztérium veszi át. A cikk szerint kérdéses, hogy a tárca képes lesz-e megbirkózni ezzel a feladattal, és az önálló minisztérium létrehozása eddig nem igazolta, hogy a korábbi modell valóban hátrányt jelentett volna.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔