Kína gazdasága 4,5 százalékkal nőtt az erős exportnak köszönhetően
Kína gazdasága 2026 júliusa és szeptembere között 4,5 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A hivatalos adat felülmúlta a várakozásokat, és gyorsulást jelentett az április–júniusi 4,3 százalékhoz képest, amely több mint három éve a leglassabb növekedési ütem volt. A teljes évre a kínai vezetés 4,5–5 százalékos növekedési célt tűzött ki, miközben a Nemzetközi Valutaalap 4,5 százalékra csökkentette az idei előrejelzését.
A bővülés egyik legfontosabb motorja az export. A kivitel szeptemberben 36 százalékkal ugrott meg, január és szeptember között pedig Kína 938 milliárd dolláros kereskedelmi többletet halmozott fel. Ez alapján az ország túlszárnyalhatja a tavalyi, rekordnak számító 1,2 ezer milliárd dolláros többletet. Az amerikai vámok visszavetették a kétoldalú kereskedelmet, ezért a kínai vállalatok egyre inkább Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika és Európa felé fordulnak. A növekedést főként a félvezetők, valamint a hibrid és elektromos járművek exportja támogatja.
A kedvező GDP-adat ugyanakkor nem tükrözi teljesen a gazdaság belső állapotát. A termelés gyorsan nőtt, miközben a fogyasztás gyenge maradt, ezért egyre több árut külföldön próbálnak értékesíteni. A BNP Paribas Asset Management stratégája, Ecaterina Bigos szerint az export- és technológiafüggő modell kevés új munkahelyet és korlátozott jövedelemnövekedést eredményez, miközben a mesterséges intelligencia miatti állásvesztés kockázata is emelkedik. A belföldi keresletet a több éve tartó ingatlanpiaci visszaesés gyengíti, amely csökkentette a háztartások vagyonát és növelte megtakarításaikat.
Szeptemberben mintegy 919 ezer személyautót exportáltak, az év első kilenc hónapjában pedig több mint 7,1 milliót, ami éves összevetésben 70 százalék feletti növekedés. Kína kereskedelmi partnerei azonban attól tartanak, hogy az olcsó kínai import veszélyezteti saját iparukat és külkereskedelmi egyenlegüket.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔