Ötezer éves koponyák támasztják alá az ókori egyiptomi emberáldozatok teóriáját
Korszerű igazságügyi orvostani módszerekkel sikerült bizonyítékot találni arra, hogy az ókori Egyiptom legkorábbi uralkodóinak temetésekor szándékos emberáldozatokat mutattak be. A Purdue Egyetem kutatója, Dr. Roselyn Campbell a Frontiers in Environmental Archaeology folyóiratban megjelent tanulmányában 46 olyan koponyát vizsgált meg újra, amelyeket az I. dinasztia idejéből, mintegy ötezer évvel ezelőttről származó abüdoszi királysírok melléksírjaiban tártak fel. Amikor a neves régész, Flinders Petrie az 1920-as években feltárta a sírkomplexumot, felfigyelt a királyok köré szabályos sorokban eltemetett udvari szolgák, alsóbb rangú hivatalnokok és kézművesek tömegére. Petrie már akkor felvetette a kísérőáldozat gyanúját, de a technikai korlátok miatt nem talált egyértelmű fizikai nyomokat az erőszakos halálra.
A Cambridge-i Egyetem Duckworth-gyűjteményében őrzött 46 koponya modern törvényszéki elemzése most fényt derített az igazságra: 18 koponyán – az egyedek mintegy 39 százalékánál – azonosítottak súlyos, feltehetően halálos koponyasérüléseket, leginkább lineáris töréseket. Ezeket a repedéseket Petrie még a természetes környezeti hatások számlájára írta. Az új felfedezés alátámasztja, hogy az első fáraók halálakor az udvartartás tagjait brutálisan megölték – részben azért, hogy a túlvilágon is szolgálhassák uralkodójukat, részben pedig azért, hogy a hatalom nyers, félelmet keltő erejét demonstrálják.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔