WHO-adatok: 2050-re akár ötmilliárd ember szorulhat látáskorrekcióra, a népesség fele rövidlátó lehet
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előrejelzése szerint 2050-re közel ötmilliárd ember szorulhat látáskorrekcióra, ami a globális népesség körülbelül felét jelentené; a szakértők szerint a század közepére a világ népességének fele rövidlátóvá is válhat. A Blikk összefoglalója szerint a romlást az urbanizáció, a beltéri életmód és a digitális eszközök intenzív használata hajtja: a tartós közeli fókuszálás és a természetes napfény hiánya a szemgolyó anatómiai megnyúlását okozhatja, ami visszafordíthatatlan látásromláshoz vezethet. Boros Mária, az Alensa Optika optometristája szerint a fénytörési hibák már nem csupán genetikai okokra vezethetők vissza, a környezeti hatások és a viselkedési szokások is jelentősek.
A rövidlátás különösen Kelet-Ázsiában súlyos: Japánban a fiatalok 86, Dél-Koreában 74 százaléka érintett. A British Journal of Ophthalmology kutatása szerint a gyermekek és serdülők körében az előfordulás az elmúlt évtizedekben nőtt, a digitális oktatás és a pandémia alatti bezártság pedig tovább rontotta a helyzetet. 2050-re világszerte mintegy 740 millió fiatalkorúnak lehet szüksége látáskorrekcióra. A háttérben a megnövekedett képernyőidő és a kevesebb szabadban töltött óra áll; a napfény hatására termelődő dopamin gátolja a szemgolyó túlzott növekedését.
A megelőzéshez Boros Mária a 20-20-20-as szabályt emeli ki: minden képernyő előtt töltött 20 perc után 20 másodpercig legalább 6 méterre lévő pontra kell fókuszálni. Az Amerikai Optometristák Szövetsége (AOA) és az Alensa szakértői szerint évente legalább egyszer érdemes átfogó látásvizsgálaton részt venni, különösen gyermekeknél. A kékfényszűrős szemüvegek a digitális szemfáradtság elleni védelemként terjednek; a rendszeres szűrés, a képernyőszünetek és a szabadban töltött idő növelése a tudatos elővigyázatosság része, nem pánikreakció.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔