Török Gábor szerint az ügynökakták hibás közlése alááshatja a bizalmat
Török Gábor politikai elemző annak kapcsán fogalmazta meg aggályait, hogy Lezsák Sándor volt fideszes országgyűlési képviselő hálózati személyként jelent meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának adatbázisában. Az ügy az ügynökakták és a Kádár-korszak állambiztonsági működésének nyilvánosságra hozataláról szóló vitát is újra a figyelem középpontjába állította. Török szerint a kapkodó közlés, a félmunka, az információk adagolása és az esetleges hiba egyaránt alááshatja a közintézményekkel kapcsolatos bizalmat.
A téma túlmutat egyetlen név adatbázisbeli megjelenésén. A korszak kutatói olyan kérdésekre keresik a választ, hogy hány ügynöke volt az állambiztonságnak, hol találkoztak a tartótisztekkel, és milyen szempontok alapján rangsorolták az informátorokat. Vizsgálják azt is, milyen gyakran próbáltak embereket zsarolással beszervezni, milyen társadalmi háttérrel és iskolai végzettséggel rendelkeztek az ügynökök, illetve valóban tilos volt-e párttagokat beszervezni.
Az adatbázisban szereplő minősítés önmagában nem ad választ minden történeti és jogi kérdésre, ezért különösen fontos lenne a közlés pontos körülményeinek és hátterének feltárása. Török Gábor értelmezése szerint a hitelességet nemcsak a hibák, hanem a részleges vagy időzített tájékoztatás is veszélyeztetheti. A bizalom megőrzéséhez ezért átlátható, ellenőrizhető és a kutatói szempontokat is bemutató feldolgozásra lenne szükség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔