Import nélkül a magyar villamosenergia-hálózat a nap 15–20 százalékában nem fedné a hazai igényt
Mezősi András, a BCE REKK főmunkatársa szerint ésszerűbb lenne egyetlen új gázerőművet sem építeni Magyarországon. Az ország éves földgázfogyasztása jelenleg 8–8,5 milliárd köbméter, ennek körülbelül a harmadát a háztartások égetik el. Villamos energiára – a hőt és áramot együtt előállító, kapcsolt távhőművek termelésével együtt – a felhasználás nagyjából ötöde, másfél–két milliárd köbméter jut; ez közel áll az európai átlaghoz, amely szintén 20 százalék körül van. Rövid távon a földgáz-megtakarítás főként a lakossági szektorban várható, az áramtermelő erőművek gázfelhasználása kis kilengésekkel lényegében változatlan marad. A földgázt ma négy szerepben használják: villamosenergia-termelésre, hőtermelésre, kapcsolt erőműként, valamint tartalék erőműként, amelyet a rendszerirányító akkor hív be, ha szükség van rá. A modell átalakul: a kapcsolt termelés továbbra is domináns, télen ezek az erőművek mintegy kétszer annyi áramot adnak, mint máskor, mert távhőt is termelnek, és kevesebb a napenergia. A gázerőművek hatásfoka jobb a klasszikus fosszilis erőművekénél, a tartalékpiacról azonban már kiszorítja őket az olcsóbban elérhető napenergia és a villamosenergia-tárolók. A tartalékpiaci árak az elmúlt másfél évben lényegében a harmadára estek, miközben a százhalombattai és a gönyűi erőmű ebből korábban jelentős bevételt ért el. A berendezések nem fiatalok: Magyarországon a tizenöt éves gönyűi erőmű a legfiatalabb, és helykeresés folyik, hogyan működtethetők továbbra is nyereségesen.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔