Vélemény: Trump vállalati szövetségeseinek vizsgálatát érdemes 2029-ig halasztani az elnöki kegyelmi veszély miatt
Egy a Howard University School of Law jogászprofesszora szerint az amerikai elnöki kegyelmi jogkör alkotmányos abszurdumot teremtett: a korrupció nyilvános feltárása akár meg is védheti a felelősöket. A demokrata párt mindkét kongresszusi házban többséget szerzett, a szokásos várakozás az lenne, hogy azonnal dokumentumokat követeljenek, vezetőket idézzenek és nyilvánosságra hozzák a visszaéléseket. Ha azonban a cél büntetőjogi felelősség, nem politikai színház, a professzor szerint a bizonyítékokat meg kell őrizni, a Trump vállalati szövetségeseinek feltételezett bűncselekményeiről szóló nyilvános vizsgálatokat és leleplezéseket viszont 2029 januárjáig, az elnöki mandátum végéig érdemes halasztani.
Az amerikai alkotmány szerint az elnök szövetségi bűncselekményért kegyelmet adhat még vádemelés, nyomozás vagy elítélés előtt is. A Washington Post október 26-i oknyomozása szerint a Trumphoz közel került technológiai és védelmi cégek – köztük a Palantir, az Anduril, az OpenAI és a Meta – kongresszusi vizsgálat elé nézhetnek kormányzati szerződések, politikai adományok és a kormányzattal való kapcsolatuk miatt; egyes vezetők demokratákkal is kapcsolatot keresnek. Tizenöt, Trump fiai által támogatott cég 3,2 milliárd dollárnyi szövetségi szerződést, befektetést és hitelt kapott, többségében az elnök visszatérése után; a kongresszusi demokraták összeférhetetlenséget és kedvezményes bánásmódot firtatnak.
Ha a meghallgatások csalást, vesztegetést vagy korrupciót tárnának fel, Trump széles körű kegyelmekkel kivehetné a felelősöket a szövetségi büntetőeljárás alól. Elnöki kegyelmi gyakorlatában szerepelnek értékpapír-csalás, távközlési csalás és más pénzügyi bűncselekmények. 2025 márciusában kegyelmet adott Trevor Miltonnak, a Nikola elektromos teherautó-gyártó alapítójának, akit befektetők megkárosítása miatt ítéltek el, valamint a BitMEX kriptotőzsdéhez kötődő HDR Global Trading Limitednek, amely bűnösnek vallotta magát a Bank Secrecy Act megsértésében; a céghez kapcsolódó több személy is kegyelmet kapott. A HDR esetében magát a bűnösnek vallott társaságot is felmentette. A Legfelsőbb Bíróság az 1866-os Ex parte Garland ügyben úgy értelmezte a kegyelmi jogkört, hogy az a bűncselekmény elkövetése után, eljárás megindulása nélkül is kiterjed a szövetségi bűncselekményekre, és a Kongresszus ezt rendes törvényhozással nem korlátozhatja.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔