A Cambridge szerint az üstökösök valószínűleg nem juttatták el az élet építőelemeit a Földre
Egy közel egy évszázada élő elképzelés szerint az üstökösök prebiotikus, szén- és nitrogéntartalmú molekulákat juttathattak a korai Földre. A Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetében Richard Anslow vezette kutatók számítógépes szimulációkkal ezt a magyarázatot rendkívül valószínűtlennek találták: az üstökösök jellemzően olyan sebességgel és szögben közelítik a Földet, hogy a törékeny szerves vegyületek a becsapódáskor inkább elpusztulnak, mintsem épen átkerüljenek. Az eredmények a Scientific Reportsban jelentek meg; a sikeres szállítmányt nem zárták ki teljesen, de rendkívül ritkának ítélték. A Mars némileg kedvezőbb feltételeket kínálhatott, ott is csekély a valószínűség.
A 2023-as, sűrűn keringő bolygórendszerekre vonatkozó munkájukból kiindulva azt vizsgálták, vajon a Naprendszerben gravitációs „pattogással” lelassulhatnak-e az üstökösök. Becsapódási, légköri és üstököspopulációs modelleket kombináltak. Kulcsvegyületként a hidrogén-cianidot (HCN) követték, amely az üstökösökben gyakori, és bonyolultabb szerves anyagok képződésében részt vehet. Még ha a HCN túlélte is az érkezést, ritkán halmozódott fel egy helyen annyira, hogy érdemi kémiai reakciók indulhassanak. Az üstökösbecsapódások a Föld korai történetében gyakoribbak voltak, később ritkultak. Az élet építőelemeinek forrásaként így inkább aszteroidák vagy földi kémiai folyamatok jöhetnek szóba.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔