Ötezer évvel korábban lakhatták a Badanj-barlangot, mint eddig gondolták
Új radiokarbonos vizsgálatok alapján a bosznia-hercegovinai Badanj-barlangban már mintegy 20 ezer évvel ezelőtt is megjelentek emberek, vagyis a lelőhely használatának kezdete körülbelül 5000 évvel korábbra tehető a korábbi becsléseknél. A Stolac közelében, a Bregava folyó völgye fölött 30 méterrel fekvő barlang természetes menedéket kínált, miközben a völgy fontos útvonalat alkotott a Neretva térsége és Bosznia belső vidékei között.
A lelőhelyet az 1970-es években kezdték kutatni, és gazdag felső paleolitikumi leletanyag került elő innen, köztük kőeszközök, valamint egy állatot ábrázoló vésett kő, amely a boszniai jégkorszaki művészet egyik legismertebb emléke. A kutatók a 2019-ben kezdődött négy terepmunka-szezon eredményeit vetették össze a korábbi feltárásokkal, és összesen 29 szénizotópos kormeghatározást készítettek; ezek közül 22 biztos régészeti környezetből származott. Az adatok szerint vadászó-gyűjtögető csoportok 20 ezer és 12 ezer évvel ezelőtt rendszeresen visszatértek a sziklaeresz alá. Mivel a legkorábbi rétegek alatt még nem érték el az alapkőzetet, a barlang akár ennél régebbi emberi jelenlét nyomait is őrizheti. A helyszín így az adriai térség egyik ritka, folyamatosan vizsgálható emléke lehet a gravetti kultúra és a jégkorszak végi alkalmazkodás történetének.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔