A „Call of Duty” legújabb része üzenetet küld Hegsethnek; a játék a korábban népszerűsített militarizmussal szemben kiábrándultnak tűnik
A Foreign Policy szerint a Call of Duty sorozat új része, a késő októberben, kritikai elismeréssel megjelent Call of Duty: Modern Warfare 4 üzenetet küld Pete Hegsethnek, és csalódottnak tűnik azzal a militarizmussal szemben, amelyet a franchise korábban sokat népszerűsített. A 2007-es Call of Duty 4: Modern Warfare a második világháborús sémáról a 21. századi harcra váltott: éjszakai terrorellenes razziák, Bagdadra emlékeztető városi harckocsizás, infravörös drónküldetések – a terror elleni háború izgalma a viták nélkül. A sorozat azóta a történelem egyik legjövedelmezőbb videójáték-franchise-ává vált.
Az új részben a játékos első küldetése nasi vásárlása egy koreai kisboltból. Észak-Koreát a vezető gyilkos nővére irányítja, és a Dél megszállására készül; a játékos főként egy először harcoló dél-koreai katonaként, vegyes nemzetiségű osztagban halad. A karakterek nevetnek és panaszkodnak; egy amerikai katona félszívvel odaszól egy nőnek, a koreai őrmester pedig azt feleli, náluk kötelező a szolgálat, ezért a egyenruha nem különleges. A sorozat korábban kerülte Kelet-Ázsiát, részben Peking haragja és a kínai eladások miatt; a dél-koreai helyszín Dél-Korea kulturális súlyát és azt is jelzi, hogy a régi formula már nem működik, miközben az amerikai közvélemény elfordul a militarizmustól és a katonai vezetők letalitás-fixációjától.
A játék politikája mindig gyenge lábakon állt, de a varázsa az volt, hogy nem indokolta az amerikai külpolitikát: a katonák kötelességből és bajtársi hűségből mentek. John Price kapitány 2019-ben így fogalmaz: a vonalat ott húzzák, ahol kell, ők piszkolódnak, a világ tiszta marad. A sorozat a terrorellenes háború különleges erőinek – Navy SEAL, Green Beret, Delta Force – mitológiáját emelte, míg a közkatonákat háttérbe szorította.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔