Az érzelmi központ gyengébb idegi kapcsolatai összefüggenek a depressziós tünetekkel egészséges fiatal felnőtteknél
A Yale Egyetem Orvosi Karának kutatói, Huey-Ting Li vezetésével a Human Connectome Project keretében vizsgálták az agyi hálózatok és a hangulati zavarok összefüggéseit. Az International Journal of Neuropsychopharmacology folyóiratban megjelent tanulmányban 890 egészséges, neurotipikus fiatal felnőtt – 459 nő és 431 férfi, 22 és 35 év közöttiek – pihenőállapotú funkcionális MRI-felvételeit elemezték. A vizsgálat középpontjában a szubgenuális anterior cinguláris kéreg (sgACC) állt, amely kulcsszerepet játszik az érzelmek és a testi válaszok szabályozásában, és régóta ismert célpontja a depresszió kezelését célzó agystimulációs eljárásoknak.
A szakemberek a Granger-okozatossági elemzés nevű statisztikai módszerrel mérték fel az sgACC és 268 másik agyterület közötti kapcsolatok irányultságát. Az eredmények szerint az sgACC felé irányuló, bejövő idegi pályák mintázata alapján a résztvevők öt eltérő csoportba sorolhatók, amelyeknél a depressziós tünetek súlyossága fokozatosan emelkedett. Különösen a frontális, parietális, temporális és okcipitális területekről – leginkább a felső frontális gyrusból és a temporális pólusokból – érkező gyengébb bemenetek mutattak összefüggést a magasabb depressziós pontszámokkal. A legmagasabb pontszámú csoportban a szorongás, a testi panaszok, a figyelemzavarok, valamint az agresszió és szabályszegés formájában megnyilvánuló magatartási problémák terhe is jelentősebb volt.
Bár egy gépi tanulási modell a bejövő kapcsolatok alapján mintegy 87–92 százalékos pontossággal különítette el a csoportokat, a kutatók felhívják a figyelmet, hogy a minta nem klinikai betegekből állt, így az eredmények nem jelentenek diagnosztikai tesztet a depresszióra.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔