Több tízezer név válhat nyilvánossá az ügynökaktákból november 4-én
November 4-én megkezdődhet az eddig titkosított ügynökakták nyilvánosságra hozatala – erről a Tisza-kormány döntött. A bejelentésről a Republikon Alapítvány Magvetőben rendezett beszélgetésén vitázott B. Kádár Zsuzsanna, a Wesley János Lelkészképző Főiskola tudományos főmunkatársa és Eörsi László történész, Ónody-Molnár Dóra moderálásával. Horn Gábor, az alapítvány elnöke szerint 1994 és 2008 között többször próbálták elérni az iratok közzétételét, de ez nem sikerült.
A szakértők szerint a november 4-i első ütemben a hatos kartonok, vagyis a beszervezéshez kapcsolódó alapnyilvántartások kerülhetnek ki. A második ütemet február 25-re tervezik, ekkor a B-dossziék, azaz a beszervezési dossziék válhatnak hozzáférhetővé. B. Kádár Zsuzsanna hangsúlyozta, hogy ettől még nem feltétlenül lesz teljes ügynöklista. Az említett anyagok 50–60 ezer személyhez kapcsolódhatnak, akik közül a szakértő szerint már csak 8–10 lehet életben.
Eörsi László szerint különösen a nyolcvanas évekből származó iratok lehetnek fontosak, mivel a korábbi anyagok nagyobb része már napvilágra került, a későbbi dokumentumok egy részét pedig megpróbálták megsemmisíteni. A történész úgy véli, az akták az állambiztonsági rendszer működéséről is sok új részletet feltárhatnak, annak ellenére, hogy várhatóan csak az iratanyag nagyjából egyharmada válik hozzáférhetővé. Az iratok átadásának mértéke továbbra is kérdéses, mert a szolgálatok eddig sok dokumentumot nem adtak át a levéltáraknak, illetve további anyagokat is titkosítottak. A szakértők szerint a nevek önmagukban félrevezetők lehetnek, a történeti összefüggések megértéséhez társadalmi felkészítésre és a részletesebb dossziék vizsgálatára lesz szükség.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔