Valós sérelmek és utcai politizálás táplálja a francia iskolai tiltakozásokat
Franciaországban szeptember vége óta középiskolások tiltakoznak az oktatás alulfinanszírozása, a tanárhiány és a leromlott állapotú iskolák miatt. A 15–18 évesek által látogatott líceumok bejáratait sok helyen elbarikádozták, a tüntetések pedig több városban erőszakossá váltak. Több száz diák, tanár és rendőr sérült meg, ezreket letartóztattak, köztük olyan külső rendbontókat is, akik nem feltétlenül tartoztak a mozgalomhoz.
A diákok konkrét mindennapi problémákat sorolnak. Előfordul, hogy hetekig hiányzó tanárokat nem pótolnak, az iskolák épületei pedig a nyári hőhullámok idején elviselhetetlenül felmelegszenek. Sokan sérelmezik a mobiltelefonok tiltását és a gyakran 18 óráig tartó tanítási napokat is, amelyek miatt csak este hét körül érnek haza. A felsőoktatási helyeket elosztó Parcoursup rendszer szintén komoly szorongást okoz, mivel a jelentkezők számára átláthatatlannak tűnik, miközben a kívánatos képzésekért éles verseny folyik. Egy évfolyam mintegy 80 százaléka tesz érettségit, de ez nem garantálja, hogy mindenki az elsőként választott egyetemre kerül be.
Az elégedetlenség valós, a tiltakozások példátlan méretét azonban a cikk szerint Franciaország utcai politizálási hagyománya is magyarázza. Az OECD adatai alapján az ország a középiskolásokra az uniós átlagnál többet költ, a tanárhiány pedig más országokhoz képest nem súlyosabb, miközben a fizetések alacsonyak. Korábbi diáktüntetések már 1990-ben 1,2 milliárd eurónak megfelelő támogatást, 1998-ban közel 1 milliárd eurót és 14 ezer új alkalmazottat eredményeztek. 2006-ban pedig a kormány egy, a 26 év alattiak foglalkoztatását könnyítő törvényt is visszavont a tiltakozások nyomán.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔