A gyenge oktatás miatt késhet a béremelés, és tömeges elbocsátások is jöhetnek
Nahalka István oktatási szakértő, a Civil Közoktatási Platform tagja a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy az iskolában felhalmozott lemaradás évekkel később a fizetésben és a munkalehetőségekben is megjelenhet. A munkahelyen ritkán kérik számon ugyanazt a tananyagot, a mögötte álló gondolkodásra viszont szükség van: meg kell érteni az összetett feladatot, ki kell következtetni a leírásból nem kimondott összefüggéseket, és önálló megoldást kell találni egy korábban nem látott problémára.
A jobb tanulási eredmények és a magasabb későbbi keresetek között statisztikai kapcsolat van. Magyarországon különösen erős a végzettség és a kereset összefüggése: a diplomások átlagosan többet keresnek. Ebből nem következik, hogy a romló PISA-eredmények általános bércsökkenést hoznának; Nahalka szerint a gazdaság valahogyan alkalmazkodik a munkaerő gyengébb átlagos tudásszintjéhez, ez nem azonos azzal, hogy mindenki fizetését csökkentik. Egyéni szinten viszont, aki nehezen ért összetett szövegeket vagy gyengébb a matematikai gondolkodása, kevesebb munkakörben felel meg, és ha a feladat meghaladja a képességeit, elmaradhat a béremelése, vagy elveszítheti az állását.
A szövegértés az árnyalt közlések és a mondatok mögötti szándék felismerését is jelenti; matematikából a gyakorlati helyzetet kell megoldható problémává alakítani, majd értelmezni az eredményt. Az is kérdés, képes-e valaki maga előállítani a megoldó algoritmust, nem csupán egy már ismert eljárást alkalmazni — ezt a hazai és nemzetközi iskolai mérések is vizsgálják. A mesterséges intelligencia gyorsan előállít olyan eredményeket, amelyeket korábban hosszan gyakoroltattak, de arra, hogy emiatt a diákok kevésbé sajátítják-e el az alapkészségeket, még nincsenek kellően átfogó kutatások. Nahalka nem zárja ki az AI szerepét, de nem tartaná meglepőnek, ha a hatása egyelőre kicsi lenne. Más tényezők is számíthatnak: egyes országokban a menekültként érkező gyerekek gyengébb mérései, illetve a lemorzsolódás visszaszorulása, ami miatt több nehézségekkel küzdő tanuló marad a rendszerben. Vita van a félbehagyott reformokról, köztük az önálló tudásépítést támogató pedagógia és a piaci, versenyeztető logika ütközéséről; a digitális eszközök hatását különösen indokoltnak tartja vizsgálni. A hiányosságok felnőttként is pótolhatók, a magyar oktatás átfogó megújulásához azonban nyolc-tíz év következetes munka kellhet. Egy német elemzés a gyengülő alapkészségek hosszú távú kereseti és termelékenységi következményeire is felhívta a figyelmet. Az OECD átlagában a legjobb szociális helyzetű tanulók szövegértési és matematikai eredményei 2022 és 2025 között nagyobb mértékben romlottak, mint a hátrányosabb helyzetűeké.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔