Viták és elhúzódó tárgyalások az uniós csúcson
Az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozóján az energiaárak, a migráció és a hosszú távú költségvetés kérdése állt a középpontban, ám a maratoni viták ellenére szinte semmilyen érdemi döntés nem született. Az első heves konfliktus a szén-dioxid-árazási rendszer második szakaszának (ETS2) esetleges elhalasztása körül robbant ki: Olaszország és Görögország a Visegrádi Négyekkel – Csehországgal, Lengyelországgal, Magyarországgal és Szlovákiával – közösen szorgalmazta a bevezetés elhalas
<truncated 309 bytes>
folytatott egyeztetések sem hoztak áttörést. A szigorúbb büdzsét pártoló vezetők közül Ulf Kristersson svéd miniszterelnök leszögezte, hogy országa nem az EU bankautomatája, és Bart De Wever belga miniszterelnök is a takarékosság mellett érvelt. António Costa ugyanakkor még az év vége előtt tető alá hozná a megállapodást, ezért november végére rendkívüli csúcstalálkozót hirdetett meg. A decemberi tanácskozásra Friedrich Merz német kancellár elhúzódó tárgyalásokat jósolt, míg Nikos Christodoulides ciprusi elnök országa schengeni csatlakozásának megvitatását sürgette.