Brutálisan elszakadtak a lakásárak a jövedelmektől Magyarországon
Az Eurostat adatai szerint 2015 és 2025 között Magyarországon 26,5%-kal nőtt a lakásárak és a háztartási jövedelmek aránya. Ez az Európai Unió harmadik legnagyobb romlása Portugália (60,9%) és Hollandia (34,3%) mögött. Az uniós átlag ugyanebben az időszakban 6,8% volt. Csehországban 25,8%-kal, Spanyolországban 24,5%-kal nőtt a mutató. Tizenhét tagállamban romlott a lakások megfizethetősége, tízben javult. Romániában 42,8%-kal, Finnországban 25,2%-kal, Bulgáriában 16,2%-kal csökkent az arány.
A mutató nem abszolút megfizethetőségi rangsor. Az országos átlagban azt méri, hogyan alakult a lakásár az egy főre jutó háztartási jövedelemhez képest. Ezért elfedheti a Budapest, a nagyvárosok és a kisebb települések közötti különbségeket. A Deloitte adatai szerint az új lakások országos átlagára európai összevetésben inkább középmezőnyös, Budapesten viszont jóval magasabb a négyzetméterár. 2025-ben mindössze 12 ezer új lakás épült, ami ezer lakosra vetítve a vizsgált országok legalacsonyabb értéke.
A standardizált idősor ciklikus mozgást mutat. 2005-ben az arány 11,9%-kal volt a hosszú távú átlag felett, 2014-ben 22,6%-kal alatta. 2015-ben 83,25 pont volt, 2022-re 104,32 pontra emelkedett, 2025-ben pedig 105,29 pontra ugrott, ami 5,3%-os eltérés az átlagtól. Az uniós mutató 2025-ben 100,03 pont volt. A magyar arány éves változása 2023-ban mínusz 8,6%, 2025-ben plusz 8,8% volt, az EU-átlag pedig mínusz 6,6%, illetve plusz 1,9%. 2015-ös bázison a magyar lakásárindex 366,6 pontra nőtt, a reáljövedelem indexe nagyjából 155,5 pontra. Ez a két adat módszertanilag nem teljesen összevethető, mert az egyik nominális, a másik reálérték.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔