A fővárosi levéltárhoz kerültek a Pesti Kőműves és Kőfaragó Céh iratai
Budapest Főváros Levéltára iratvásárlás révén megszerezte a Pesti Kőműves és Kőfaragó Céh eddig magánhagyatékban lappangó, a kutatók számára ismeretlen irategyüttesét. Az anyag hét kötetből és a hozzájuk kapcsolódó kiegészítő iratokból áll, és az 1780-as évektől a 19. század második feléig követi nyomon a szervezet működését. A dokumentumok között megtalálhatók a céh, illetve később az ipartársulati választmány üléseinek jegyzőkönyvei, valamint a mesterek életrajzi és szakmai adatait összegző mesterkönyv.
Különösen értékesek az inasok és legények felvételéről, illetve felszabadításáról vezetett nyilvántartások, amelyek a korabeli képzés rendjéről és a munkaerő vándorlásáról is képet adnak. A bejegyzések új információkat tartalmazhatnak több, Pest arculatát meghatározó építőmester munkásságáról, köztük a Magyar Nemzeti Múzeumot tervező Pollack Mihályról, a Szent István-bazilika építésében fontos szerepet játszó Ybl Miklósról, valamint Hild Józsefről és Károlyról. Az iratokban a jelentős középületeket és bérházakat jegyző Zitterbarth építészcsalád tagjai is megjelennek.
Az együttes társadalomtörténeti szempontból is fontos: egy ritka jegyzőkönyv a céh betegsegélyező pénztárának és a pesti Szent Rókus Kórháznak a pénzügyi elszámolásait rögzíti. A források a 18. század végi és 19. századi gyors városfejlődés, az 1838-as árvíz utáni újjáépítés, valamint a céhrendszer 1872-es megszűnéséhez vezető átalakulás kutatásában is új lehetőségeket nyithatnak.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔