Bolygóütközések nyomait vizsgálták magyar kutatók a James Webb űrtávcsővel
A James Webb űrtávcső segítségével 21 extrém törmelékkorongot vizsgáltak a kutatók fiatal csillagok körül; ezek közül 12-ről most először készültek ilyen megfigyelések. A kutatásban a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai, köztük Kóspál Ágnes is részt vettek. Az eredményeket a The Astrophysical Journal közölte.
A törmelékkorongok olyan, szokatlanul nagy mennyiségű meleg port tartalmazó anyaggyűrűk, amelyek a fiatal csillagrendszerek fejlődése során alakulhatnak ki. A megfigyelések szerint ez a ritka fejlődési szakasz a fiatal rendszerek mindössze körülbelül 1 százalékát érintheti. A por létrejöttét valószínűleg bolygócsírák ütközései okozzák: a korongok egy része Mars-méretű égitestek, más része kisebb, akár Hold-méretű objektumok összeütközésére utal.
A vizsgált rendszerek nagyjából egyharmadában szilícium-dioxidban gazdag port találtak. Ez az összetétel erőteljesebb, Mars-méretű testek közötti ütközésekre utal, míg a fennmaradó kétharmad szilícium-dioxidban szegényebb, és gyengébb, kisebb égitesteket érintő becsapódások nyomait mutathatja.
A kutatás a saját Naprendszerünk múltjára is új nézőpontot adhat. A Naprendszer egykor hasonló extrém törmelékkorong-fázison mehetett keresztül, amikor a korai Földbe becsapódhatott a Mars méretű Theia. Az ütközés során nagy mennyiségű kőzet párolgott el és szóródott szét, amelynek egy része később a Hold kialakulásához járulhatott hozzá. A Webb közép-infravörös megfigyelései és spektrumai lehetővé tették a por összetételének meghatározását, így a kutatók közvetve olyan bolygócsírákat is tanulmányozhatnak, amelyek túl kicsik a közvetlen megfigyeléshez.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔