Kiállítás vizsgálja a gyarmatosítás és a nácizmus kapcsolatát, vitákat is gerjesztve
A berlini Német Történelmi Múzeum „Controversial Kinship: Colonial and National Socialist Violence” című kiállítása a gyarmati és a nemzetiszocialista erőszak összefüggéseit tárja fel. Stephan Malinowski, az Edinburghi Egyetem professzora rendezte, a vita történetét akarja elmondani, nem lezárni. Adolf Hitler 1941-ben Kelet-Európát „Németország Indiájának” nevezte, és maroknyi emberrel akart uralkodni, mint az angolok.
Németországban attól tartanak, a párhuzam relativizálja a holokausztot; mások szerint a náci korra összpontosítás a gyarmati múlt rovására ment. Malinowski szerint Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország és Portugália sem számolt el alaposabban gyarmati bűneivel.
A nyitókép vízilóbőr korbács és Zyklon B: más a gyarmati erőszak és az iparszerű tömeggyilkosság, de korbácsot náci táborokban is használtak, a fasiszta Olaszország pedig 1935–36-ban vegyi fegyvert vetett be Etiópiában. George Padmore 1938-ban Hitler és Mussolini módszereit a brit gyarmati gyakorlathoz hasonlította. Hannah Arendt 1951-ben a gyarmatokat a faji uralom laboratóriumának nevezte. II. Lipót Kongói Szabadállamában (1885–1908) a kaucsukkvótákat kivégzésekkel és csonkítással kényszerítették ki. A nácik 13–14 millió kényszermunkást mozgósítottak, a transzatlanti rabszolga-kereskedelem évszázadaihoz mérhetően. Malinowski szerint a célok eltértek: a gyarmatosítók az asszimilációt is hirdették.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔