Flávio Bolsonaro választási előretörése veszélyeztetheti az Amazonas védelmét
Flávio Bolsonaro a brazil elnökválasztás első fordulója után 47 százalékkal vezet Luiz Inácio Lula da Silva előtt, aki 44,2 százalékot szerzett. A második fordulót október 25-én tartják. Az eredmény komoly aggodalmat keltett a természet- és klímavédelmi szervezetekben, mert Bolsonaro győzelme az Amazonas védelmének fellazulását és az illegális kitermelés további erősödését hozhatja.
Lula jelenlegi kormányzása alatt az amazóniai erdőirtás csaknem a felére csökkent, ez azonban nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a környezetvédelmi eredmények választási támogatássá alakuljanak. Marina Silva korábbi környezetvédelmi miniszter nem jutott be a szenátusba, Joenia Wapichana pedig, aki korábban a Funai őslakosügyi ügynökséget vezette, nem szerzett mandátumot. Az 57 őslakos jelöltből mindössze kettő nyert.
Flávio Bolsonaro Jair Bolsonaro politikai örököse. Apja négyéves kormányzása alatt 59,5 százalékkal nőtt az amazóniai erdőirtás, ami nagyjából kétmilliárd fa elpusztításának felel meg. Flávio korábban olyan törvényjavaslatot támogatott, amely megszüntette volna a földtulajdonosok kötelezettségét az őshonos növényzet egy részének megőrzésére. Programjában nem szerepel érdemi klímapolitika, miközben az illegális bányászat, fakitermelés és földfoglalás kedvezményezettjeivel is kapcsolatot keresett.
A választás után a Bolsonarizmus az Amazonas kilenc államából hétben megszerezte az irányítást, és egy nyolcadikban is győzhet. A törvényhozásban erősödő agráripari érdekcsoportok már eddig is a környezetvédelmi szabályok gyengítésén dolgoztak. Flávio Bolsonaro győzelme ezért nemcsak az Amazonas, hanem Brazília más élőhelyei, az őslakos közösségek és a globális klíma szempontjából is súlyos következményekkel járhat.