Újraéledt a vita a párizsi opera mennyezeti festménye körül
Bírósági eljárással kényszerítené ki a párizsi Palais Garnier eredeti mennyezeti freskójának láthatóvá tételét Jules-Eugène Lenepveu egyik leszármazottja, Arnaud Carayon. A 19. századi klasszikus művész alkotását hatvan éve Marc Chagall monumentális, 220 négyzetméteres modern műve fedi el. A megbízást André Malraux akkori kulturális miniszter adta barátjának még 1962-ben, miután egy balettelőadás közben megunta az operaház díszítését, és úgy vélte, modernebb megjelenésre van szükség. Chagall két éven át titokban és ingyen dolgozott a 24 körcikk alakú vásznon, amelyeket végül közvetlenül a meglévő felület fölé rögzítettek.
Az eredeti mennyezetkép Lenepveu munkája, aki az épületet tervező Charles Garnier felkérésére olajjal festette meg a kupola rézlemezeire „A múzsák, valamint a nappal és az éjszaka órái” című allegorikus művet, amely 1923-ban hivatalos műemléki védettséget is kapott. Carayon – aki a Lenepveu Barátai Társaság elnöke – sérelmezi, hogy a védett alkotást évtizedek óta senki sem láthatta, és az állapota is ismeretlen. Miután Emmanuel Macron köztársasági elnöknek írt két levelére érdemi intézkedés nem érkezett, ügyvédhez fordult. Mivel a Palais Garnier 2027 és 2032 között felújítás miatt zárva tart, Carayon azt javasolja, hogy az újranyitás után tízévente váltsák egymást a mennyezetek, hiszen Chagall vásznai eleve sértetlenül leszerelhető szerkezetre készültek.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔