Oxigénmagok ütköztetésével állították elő a nagy robbanás korai anyagállapotát
A brookhaveni Relativistic Heavy Ion Collider (RHIC) STAR-kísérletében oxigénmagokat majdnem fénysebességgel ütköztettek, és quark–gluon plazmára (QGP) utaló jelet találtak: a keletkező anyagban a nagyenergiájú részecskenyalábok energiát veszítenek, ezt hívják jet quenchingnek. A Physical Review Lettersben megjelent eredmény azért fontos, mert eddig nagyobb magoknál és magasabb energiánál – aranyütközéseknél a RHIC-en, illetve oxigénütközéseknél a CERN LHC-jén – bizonyították ezt; az új, lényegesen alacsonyabb energiájú oxigénütközések alsó határt adnak ahhoz, milyen körülmények között jöhet létre ez a korai univerzumhoz hasonló, forró és sűrű anyag kisebb rendszerben is. A RHIC a DOE Office of Science felhasználói létesítménye volt Brookhavenben 2000-től 2026-ig; hagyományosan 79 protont és 118 neutront tartalmazó aranyatommagokat gyorsítottak. Az ütközésben a protonok és neutronok határai felbomlanak, kvarkok és gluonok szabadulnak fel, Einstein E=mc² szerint további párok keletkeznek; a cseppszerű QGP kisebb egy atommagnál, és kevesebb mint egy milliárdod milliárdod másodpercig él. A STAR detektor a kirepülő részecskéket, köztük az ellentétes irányú di-jeteket elemzi. Li Yi, a Shandong Egyetem fizikaprofesszora és Rongrong Ma brookhaveni STAR-fizikus szerint a QGP a világegyetem első mikroszekundumaiban töltötte ki a teret, a kisebb ütközések pedig azt mutatják, hol kapcsolnak be és ki a jellegzetes jelei.