Maurene Comey ügyében született ítélet reményt ad a politikai elbocsátások elleni korlátnak
Jesse Furman bíró ezen a héten jogszerűtlennek minősítette, hogy az amerikai Igazságügyi Minisztérium indoklás nélkül bocsátotta el Maurene Comeyt, a New York-i déli kerület kiemelt ügyészét. Comey James Comey volt FBI-igazgató lánya; apját Donald Trump korábban céltáblává tette. A minisztérium szerint az alkotmány II. cikkelye, a elnöki hatalomról szóló rendelkezés, Trumpnak és az igazságügyi miniszternek jogot adna a nem politikai kinevezésű ügyészek kirúgására. Furman ezt elutasította: az elbocsátást semmilyen törvény nem engedélyezte, sőt a közszolgálati reformtörvényt sértette. A bíró szerint a kormány álláspontja „közel két évszázadnyi” legfelsőbb bírósági precedenssel ellentétes, érdemtelen, és az alkotmányos egyensúlyt borítaná fel.
Comey hivatali ideje alatt többek között Ghislaine Maxwell és Sean „Diddy” Combs ellen is bűnös ítéleteket ért el. Carl Tobias, a Richmondi Egyetem jogi karának Williams-tanszékvezetője szerint Furman lényegében teljes mértékben igazolta Comeyt, és a precedens azért fontos, mert összefoglalóan rúgták ki. A minisztérium a másodfokú fellebbviteli bírósághoz (Second Circuit) fordulhat; Tobias megerősítést vár, majd esetleges legfelsőbb bírósági fellebbezést. Ha a testület nem tárgyalja az ügyet, a fellebbviteli döntés maradna. Neama Rahmani volt szövetségi ügyész szerint a bíróságok több ponton korlátozzák a kormányt — hétfőn David Carter los angelesi bíró Trump kaliforniai, 20 ezer szavazólap félretételére irányuló kísérletét utasította el —, de a Comey-ügy nem „ezüstgolyó”: a precedens nem kötelező más bírókra, viszont hasonló tényállásnál hivatkozási pont lehet. Elizabeth Wolstein volt manhattani ügyész is azt hangsúlyozta, hogy csak a másodfokú vagy a legfelsőbb bíróság döntése kötne más bírót.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔