Az emberek pénzt is áldoznak egy igazságtalan algoritmus megbüntetésére
Az emberek az algoritmusokat is képesek erkölcsi felelősséggel felruházni: ha egy automatizált rendszer igazságtalanul dönt, hasonló haragot és megtorlási késztetést válthat ki, mint egy emberi jogsértő. Ezt több mint hatezer résztvevővel vizsgálták, a kutatási eredmények pedig a Journal of Experimental Psychology: General folyóiratban jelentek meg. A kísérletek arra utalnak, hogy a gép megbüntetése nem minden esetben ad ugyanolyan lezártságérzetet, mint egy ember megbüntetése, de az algoritmus reakciója javíthat ezen: ha a rendszer sértettséget jelez, vagy megígéri, hogy a jövőben méltányosabb ajánlatokat tesz, a résztvevők inkább úgy érzik, hogy helyreállt az igazság.
A kutatók egy 380 amerikai felnőtt bevonásával végzett pilotvizsgálatban ultimátumjátékot alkalmaztak. A résztvevőknek felajánlott 50 pennyből vagy 25–25 pennyt osztottak fel, vagy a partner 45 pennyt tartott meg, és csak 5 pennyt adott volna nekik. Az ajánlat elutasításával a résztvevő ugyan elveszítette volna a saját részét is, de a másik fél sem kapott volna pénzt, így a döntés költséges büntetésnek számított. Az algoritmustól érkező igazságtalan ajánlat átlagosan 3,12-es haragot váltott ki az ötfokú skálán. A jelenség azért fontos, mert az emberek a mesterséges intelligenciát képesnek látják károkozó döntésekre, miközben alig tulajdonítanak neki fájdalmat, megbánást vagy lelkiismeretet. Ahogy az algoritmusok egyre többek között a kiválasztásban, a közlekedésben és az egészségügyben hoznak döntéseket, a rendszereknek a felelősségvállalást is érthetően kell kommunikálniuk.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔