Az NMDA-receptorok összefügghetnek a gyerekek matematikai és olvasási képességeivel
Egy új kutatás szerint az agy glutamátra reagáló NMDA-receptorainak eloszlása összefügghet azzal az agyi szerkezettel, amely a gyerekek matematikai és olvasási teljesítményéhez kapcsolódik. A Stanford Egyetem kutatói 991, 7 és 14 év közötti, tipikusan fejlődő gyermek adatait elemezték. A vizsgálat első csoportját 760, a független ellenőrző csoportot 231 gyermek alkotta. A résztvevők matematikai számítási és problémamegoldási, valamint szóolvasási és szövegértési teszteket töltöttek ki.
A kutatók 218 agyterület szürkeállomány-térfogatát vetették össze a teljesítménnyel, majd az így kirajzolódó mintákat 19 neurotranszmitter-receptor és -transzporter korábbi PET-vizsgálatokból származó eloszlási térképével hasonlították össze. A 19 rendszer közül csak az NMDA-receptorok mutattak következetes kapcsolatot mindkét gyermekcsoportban, mind a matematika, mind az olvasás esetében. A receptorok eloszlása az agyterületek közötti eltérések 8–20 százalékát magyarázta, vagyis a kapcsolat mérsékelt volt.
Matematikánál többek között az alapértelmezett működéshez, a figyelemhez és a magasabb rendű vizuális feldolgozáshoz kötődő hálózatok érintettségét találták. Olvasásnál a stabil kapcsolat főként a vizuális feldolgozás olyan területeire koncentrálódott, amelyek a leírt szavak felismerésében fontosak. A kutatás nem mérte közvetlenül a gyerekek NMDA-receptorait vagy glutamátszintjét: a receptoratlaszt több mint 1200 egészséges felnőtt korábbi képalkotó adataiból vették át. Az eredmények ezért összefüggést jeleznek, nem bizonyítják, hogy a receptorok okozzák a jobb tanulmányi teljesítményt.
Folytasd az appban — szavazz és szólj hozzá ➔